Hogyan ismerjünk fel egy problémát?

  • 2022. július 7.
Problémáról akkor beszélhetünk, ha az észlelt állapot eltér a vágyott állapottól. Problémát csak akkor akkor van lehetőségünk megoldani, ha felismertük azt. Könnyű ezt mondani, de mit lehet tenni ennek érdekében? Sőt, ami talán még nehezebb, mit tehetsz gyermekedért, hogy segítsd ebben? Nézzük mik a lehetőségek!

Mi segít felismerni egy problémát?

Azaz, mi kell ahhoz, hogy észleljük, hogy a vágyott állapot és az észlelt állapot között eltérés van?
A problémák felismerését alapvetően 4 csoportba szokták sorolni.

  • Kényszerítő nyilánvalóság: a valóság nyilánvalóan kényszeríti a probléma felismerését
    Ilyen például az árvíz. Ha évente elönt egy területet a víz és ez problémát okoz, akkor érdemes átgondolni, hogy minden rendben van-e a gátrendszerrel.
    De ide tartozik a tartós áremelkedés is, amit nem követ a jövedelmek emelkedése. Milyen problámát okoz ez, és milyen alternatív megoldásokat lehet keresni a meglévők helyett?
  • Figyelmeztető rendszerek: modellek, amik a folymatokat előrevetíthetik. Hibája: ha túlzottan sokat használjuk, illetve nem arra használjuk, amire való.
    Ide sorolható a környezeti változások tényéből levonható következetetések, illetve a lehetséges negatív következmények előrevetítése.
    Egy vállalatnál a könyvelési adatokból levonható következtetések is ide sorolhatók, ha elég körültekintően használják őket.
  • Külső forrásból származó felismertető hatás: az ismerteti a problémát, aki a rendszeren kívül áll. Ez szakmai vakság esetén különösen jó, amikor egyszerűen nem vesszük észre, hogy valami nem ideálisan működik. Vagy csak egyszerűen működhetne jobban is.
  • Kutatás: a kiinduló elv, hogy „a dolgok nem lehetnek tökéletesek”. Erre valók a vállalatok problémakereső csoportjai.

A személyes problémák

320

De mi a helyzet akkor, amikor személyes problémáról van szó?
Amikor nincs nyilvánvaló „baj” vagy jel, amikor nincsenek folyamatokat előrevetítő modellek, amikor senki nem szól, mert (még) nincs miért, és esetleg elégedett ember lévén nem is keressük a lehetséges problémákat, ahogy ezt teszik az egyes szervezetekben. Mi mutat irányt ilyenkor?

Ebben az esetben az érzéseink lesznek az iránymutatók. Tekinthetjük őket a fenti besorolás szerint kényszerítő nyilvánvalóságnak, hiszen nem lehet nem észrevenni az érzéseinket. Vagy legalábbis nem lenne szabad ezt tenni.

Ha nem tudjuk megfogalmazni

De mit tehetünk akkor, ha érezzük, hogy valami nem stimmel, de nem tudunk vele mit kezdeni? Ekkor érdemes figyelmet szentelni ennek a dolognak és első lépésként megfogalmazni az érzést. Jó esetben felismerjük, rosszabb esetben nem találjuk a szókincsünkben azt a szót, amelyik kifejezi az érzést.

Ha példát mutatsz gyerekednek, és gyakran megnevezed az érzéseidet, illetve nem csak a sajátodat, hanem az ő ézéseit is, akkor segíted abban, hogy könnyebb legyen számára megfogalmazni, hogy mi zajlik benne. Ezzel ugyan a problémáját nem fogja megoldani, de már csak azzal is, hogy az érzéseiről gondolkozik, utat nyit a problémák felismeréséhez, ami elvezethez a valódi okok megtalálásához majd a megoldáshoz.

Kutatások kimuatták, hogy ha stresszes helyzetben arról kezdünk beszélni, hogy milyen érzelmeket élünk át, akkor csökken az érzéseink intenzitása, enyhül a feszültség.

Hogyan tudod ebben segíteni a gyermekedet?

Játsszatok különféle játékokat, aminek a témája az érzések.

  • Soroljatok fel minél több érzést A betűvel. (Az érzésszókincs bővítése mellett fejleszti a gondolkodást, az emlékek felidézését.)
  • Találjatok minél több szinonimát az öröm szóra. Majd válasszatok másik szót és kezdjétek újra.
  • Válasszatok ki egy érzést, amit aztán mutogassatok el. A másik találja ki az eljátszott érzést.
  • Csináljatok szoborfényképet magatokról! Válasszatok ki egy érzést, és a testetekkel formáljatok szobrot, ami kifejezi ezt az érzést. Fotózzátok le egymást. A végén hasonlítsátok össze a két „szobrot”.

Az érzések felismerése megoldja a problémákat?

Nem. Az érzések felismerése nem oldja meg a problémákat (hacsak nem az volt a probléma, hogy valaki nem ismeri fel azokat). Azonban a gondolkodás az érzelmekről lehetővé teszi azt, hogy megkeressük a mögöttük lévő valódi okokat. Amire aztán már lehet megoldást keresni.


Foto de Andrea Piacquadio: https://www.pexels.com/es-es/foto/collage-de-retratos-de-mujer-alegre-3807758/

Foto de Andrea Piacquadio: https://www.pexels.com/es-es/foto/trabajadora-sorprendida-en-el-lugar-de-trabajo-moderno-3791129/