Akié a választás, azé a gyötrelem

  • 2022. július 3.
Tartja a német mondás. Kutatások szerint napi 30-35000 döntést hozunk meg. Ebből a nagyrészét természetesen nem tudatosan tesszük. Vannak kialakult rutinjaink, szokásaink, amit észre sem veszünk, hogy gyakoloroljuk. Mi a helyzet azokkal, amiket muszáj tudatosan meghozni? Hogyan tesszük? És honnan tudjuk, hogy jól döntöttünk-e? És egyáltalán honnan tudjuk, hogy dönteni kell?

Mi a döntés?

Alternatívák közötti célirányos választás, előre rögzített kritériumok szerint, valamilyen stratégiával.

Kornai János közgazdász

A döntés lehetőségek közötti választás. Egy személy elhatározása, amikor szándékát két vagy több lehetőség közül kizárólag az egyik felé fordítja.

Wikiszótár

Míg az első definíció magára a döntés folyamatára utal, a második meghatározás már sugallja azt is, a döntéseknek hatásai vannak a jövőre nézve. Ez meg is magyarázza, hogy miért olyan fontosak a döntések éltünkben.

Hogy lehet ennyi döntést meghozni egy nap alatt?

A bevezetőben említett napi döntések elképesztően magas száma nem teszi lehetővé, hogy minden döntést tudatosan hozzunk meg. Sokat rutinból, szokásból „hozunk meg”. Ezzel csökkentjük az agyunk feladatait, így több energiánk marad más tevékenységekre. (Többek között erről az egyszerűsítésről, szokáshurkok kialakulásáról szól Charles Duhigg A szokás hatalma című könyve is.)

Komolyabb fejtörtést a nagyobb, nem rutinszerűen megoldható problémák okozzák, ahol már nem hagyható ki a döntés előkészítése, a gondolkodás sem.

Az apróbb döntésekre, mint pl mit vegyek fel reggel, a többségünk kevés energiát fordít. Egy pillantás ki az ablakon, esetleg az időjárás előrejelzésre, rövid kutatás a tudásunk és a tapasztalaink tárházában és – gyorsított eljárással – ki is választottuk a megfelelő(nek tűnő) megoldást.

Az öltözés során már nem tudatos döntéseket hozunk, hanem átveszik a helyüket a szokások. Gondolkodás nélkül az alsóbb rétegeket vesszük magunkra először, sosem a kabáttal kezdünk.
Egyesek már a napi öltözék kiválasztása során sem hoznak semmilyen döntést, hanem előre bekészített (egyen)ruhatárukból csak kivesznek egy darabot és felveszik.

Honnan tudjuk egyáltalán, hogy választanunk kell?

Választani akkor kell,

  • ha az élet dob nekünk választási lehetőséget.
    Pl ugyanazon a hétvégén egyik ismerősünk egy csendes kirándulásra hív, egy másik pedig egy hangos, zajos fesztiválra.
  • A másik eset az, amikor pont az ellenkezője áll elő, és az élet nem dob választási lehetőséget, mi pedig azt érezzük, hogy ami van, az nem az, amire vágyunk. (Ekkor választani kell, hogy maradunk a jelenlegi állapotban, vagy változtatunk.)

Az első eset elég nyilvánvaló, nem igényel különösebb erőfeszítést a választási helyzet felismerése.

A második esetben nekünk kell felismerni a problémát és megteremteni a választáshoz szükséges alternatívákat.
Ha mondjuk nem vagyunk maximálisan elégedettek a munkánkkal, akkor fel kell ismerni a problémát és azt, hogy itt az ideje valamin változtatni ezzel kapcsolatban.

Mi a probléma?

Nagyon hétköznapi megfogalmazással élve azt is mondhatjuk, hogy ha észleljük, hogy nem az van, amit szeretnénk, akkor probléma van. Azaz a jelenlegi állapotunk és a vágyott állapotunk közötti eltérés a probléma.

Ennél persze létezik korrektebb válasz is a kérdésre:

A probléma egy észlelt jelen idejű állapot megváltoztatását vagy fenntartását célzó kielégítetlen szükséglet, igény, ami egy kívánatosnak minősített állapot elérésére (vagy fenntartására) irányul.

Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet

Azaz ha éhes vagyok, de azt szeretném, hogy jóllakott legyek, akkor problémáról beszélhetünk. Ennek a problémának a megoldása egészen egyszerű: enni kell valamit. Ezt a problémát gyorsan megoldja a tapasztalatunk, a rutinunk. Sokkal nehezebb a helyzet, ha nem gyakran ismétlődő helyzettel állunk szemben. Ekkor már tudatos lépéseken is gondolkozni kell a probléma megoldása érdekében.

A problémamegoldás lépései

  1. Felismerés
  2. Azonosítás
  3. Megoldási lehetőségek keresése
  4. Döntés
  5. Végrahajtás
  6. Értékelés

A döntési folyamat alapvetően 2 részből tevődik össze, a döntés előkészítése (probléma azonosítsa, megoldási lehetőségek keresése) és maga a döntés (azaz annak meghozatala és kivitelezése).

Ahogy (nem) csináljuk

Nézzük meg egy egyszerű, mindennapos problémán keresztül a folyamatot, amivel te is naponta többször is szembekerülsz és megoldasz. Ráadásul alapvetően mindeki egyformán oldja meg.

Probléma: szomjas vagy,
megoldás: iszol (egy pohár vizet).

Észre sem veszed, máris végigmentél egy döntési folyamaton és megoldottál egy problémát. Azaz nem, hiszem itt már nincs folyamat, nincs gondolkodás, ma már rutin, szokás van.

De mi is történne, ha tudatosan, átgondoltan mennél végig a folyamaton?

  1. A folyamat kiindulópontjaként felismered a problémát.
    Emlékszel még, hogy mi a probléma?
    Az, amikor az általad észlelt állapot nem egyezik meg a kívánt/vágyott állapottal. Azaz jelen esetben szomjas vagy és ezt az érzést szeretnéd megszüntetni. Ha hallgatsz az érzéseidre, akkor könnyen felismered a testi jeleket, hogy itt valami nem stimmel.
  2. Azonosítod a problémát.
    Felismerted, hogy szomjas vagy és rájöttél, hogy a testednek folyadékra van szüksége. (Ez ebben a esetben elég egyszerű a helyzet, azonban a probléma valódi okát azonban nem minden esetben könnyű megtalálni.)
  3. Keresel rá megoldási lehetőségeket.

  4. Kiválasztod a megoldást:
    – értékeled a lehetőségeket
    – szűkíted a lehetőségeket,
    – figyelembe veszed a szempontjaidat, az értékrendedet,
    – majd választasz.
    Vizet iszol a pohárból – ez lesz a megoldás.
  5. Cselekszel
    Megiszod a vizet.
  6. Értkelsz
    Ha már nem vagy szomjas, sikeresen megoldottad a problémát.
    Ha még mindig, esetleg iszol még egy pohárral vagy keresel más megoldást. De az is lehet, hogy nem jól ismerted fel a problémát? Ekkor kezdődhet újra a folyamat.

A példában természetesen nem sok gondolkodnivaló van, hiszen a szomjúság ellen rendelkezünk rutinnal, megoldási szokásokkal, így a folyamat nem igényel minden alkalommal tudatos gondolkodást. Kivéve persze, ha a megszokott mód nem elérhető, például csőtörés miatt nincs víz.

A jelenség azonban jól szemlélteti, hogy ha egy probléma felmerül, akkor milyen lépéseken kell keresztülmenni, hogy megoldjuk.

Mi segíti a döntési folyamatot?

A döntési folyamatot nagyban támogatja

  • a kreatív és a kritikai gondolkodás, valamint
  • ha tisztában vagyunk önmagunkkal.


Elengedhetetlen, hogy

  • fel tudjuk ismerni a problémát,
  • azonosítani tudjuk, azaz meg tudjuk határozni a valódi okot,
  • képesek legyünk megoldási lehetőségeket találni és
  • a felsorakoztatott alternatívák közül választani.

A probléma feliserésében, azonosításában és a döntés meghozatalalában sokat segít, ha felismerjük az érzéseinket és a szükségleteinket a kritikai gondolkodás és saját magunk ismerete által.

A megoldáskeresés, végrehajtás és értékelés során pedig tudatosan vagy tudattalanul használjuk a kreatív és kritikai gondolkodásunk eszközeit.

Minél több tudásunk van a világról, annál könnyebben ismerjük fel a problémát és találjuk meg a megoldáshoz szükséges összefüggéseket.

Mikor eredményes a problémamegoldás?

A válasz adódik a probléma definíciójából. Amikor a jelenlegi állapotunk és a vágyott állapot megegyeznek, akkor elértük a célunkat, megoldottnak tekinthetjük a problémát.


Foto de Liza Summer: https://www.pexels.com/es-es/foto/moda-mujer-disenador-sin-rostro-6347535/
Foto de Pixabay: https://www.pexels.com/es-es/foto/primer-plano-de-fila-325876/
Foto de Pixabay: https://www.pexels.com/es-es/foto/siete-puertas-cerradas-blancas-277593/