Alternatívák közötti célirányos választás, előre rögzített kritériumok szerint, valamilyen stratégiával.
Kornai János közgazdász
A döntés lehetőségek közötti választás. Egy személy elhatározása, amikor szándékát két vagy több lehetőség közül kizárólag az egyik felé fordítja.
Wikiszótár
Míg az első definíció magára a döntés folyamatára utal, a második meghatározás már sugallja azt is, a döntéseknek hatásai vannak a jövőre nézve. Ez meg is magyarázza, hogy miért olyan fontosak a döntések éltünkben.
A bevezetőben említett napi döntések elképesztően magas száma nem teszi lehetővé, hogy minden döntést tudatosan hozzunk meg. Sokat rutinból, szokásból „hozunk meg”. Ezzel csökkentjük az agyunk feladatait, így több energiánk marad más tevékenységekre. (Többek között erről az egyszerűsítésről, szokáshurkok kialakulásáról szól Charles Duhigg A szokás hatalma című könyve is.)
Komolyabb fejtörtést a nagyobb, nem rutinszerűen megoldható problémák okozzák, ahol már nem hagyható ki a döntés előkészítése, a gondolkodás sem.
Az apróbb döntésekre, mint pl mit vegyek fel reggel, a többségünk kevés energiát fordít. Egy pillantás ki az ablakon, esetleg az időjárás előrejelzésre, rövid kutatás a tudásunk és a tapasztalaink tárházában és – gyorsított eljárással – ki is választottuk a megfelelő(nek tűnő) megoldást.
Az öltözés során már nem tudatos döntéseket hozunk, hanem átveszik a helyüket a szokások. Gondolkodás nélkül az alsóbb rétegeket vesszük magunkra először, sosem a kabáttal kezdünk.
Egyesek már a napi öltözék kiválasztása során sem hoznak semmilyen döntést, hanem előre bekészített (egyen)ruhatárukból csak kivesznek egy darabot és felveszik.
Választani akkor kell,
Az első eset elég nyilvánvaló, nem igényel különösebb erőfeszítést a választási helyzet felismerése.
A második esetben nekünk kell felismerni a problémát és megteremteni a választáshoz szükséges alternatívákat.
Ha mondjuk nem vagyunk maximálisan elégedettek a munkánkkal, akkor fel kell ismerni a problémát és azt, hogy itt az ideje valamin változtatni ezzel kapcsolatban.
Nagyon hétköznapi megfogalmazással élve azt is mondhatjuk, hogy ha észleljük, hogy nem az van, amit szeretnénk, akkor probléma van. Azaz a jelenlegi állapotunk és a vágyott állapotunk közötti eltérés a probléma.
Ennél persze létezik korrektebb válasz is a kérdésre:
A probléma egy észlelt jelen idejű állapot megváltoztatását vagy fenntartását célzó kielégítetlen szükséglet, igény, ami egy kívánatosnak minősített állapot elérésére (vagy fenntartására) irányul.
Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet
Azaz ha éhes vagyok, de azt szeretném, hogy jóllakott legyek, akkor problémáról beszélhetünk. Ennek a problémának a megoldása egészen egyszerű: enni kell valamit. Ezt a problémát gyorsan megoldja a tapasztalatunk, a rutinunk. Sokkal nehezebb a helyzet, ha nem gyakran ismétlődő helyzettel állunk szemben. Ekkor már tudatos lépéseken is gondolkozni kell a probléma megoldása érdekében.
A döntési folyamat alapvetően 2 részből tevődik össze, a döntés előkészítése (probléma azonosítsa, megoldási lehetőségek keresése) és maga a döntés (azaz annak meghozatala és kivitelezése).
Nézzük meg egy egyszerű, mindennapos problémán keresztül a folyamatot, amivel te is naponta többször is szembekerülsz és megoldasz. Ráadásul alapvetően mindeki egyformán oldja meg.
Probléma: szomjas vagy,
megoldás: iszol (egy pohár vizet).
Észre sem veszed, máris végigmentél egy döntési folyamaton és megoldottál egy problémát. Azaz nem, hiszem itt már nincs folyamat, nincs gondolkodás, ma már rutin, szokás van.
De mi is történne, ha tudatosan, átgondoltan mennél végig a folyamaton?
A példában természetesen nem sok gondolkodnivaló van, hiszen a szomjúság ellen rendelkezünk rutinnal, megoldási szokásokkal, így a folyamat nem igényel minden alkalommal tudatos gondolkodást. Kivéve persze, ha a megszokott mód nem elérhető, például csőtörés miatt nincs víz.
A jelenség azonban jól szemlélteti, hogy ha egy probléma felmerül, akkor milyen lépéseken kell keresztülmenni, hogy megoldjuk.
A döntési folyamatot nagyban támogatja
Elengedhetetlen, hogy
A probléma feliserésében, azonosításában és a döntés meghozatalalában sokat segít, ha felismerjük az érzéseinket és a szükségleteinket a kritikai gondolkodás és saját magunk ismerete által.
A megoldáskeresés, végrehajtás és értékelés során pedig tudatosan vagy tudattalanul használjuk a kreatív és kritikai gondolkodásunk eszközeit.
Minél több tudásunk van a világról, annál könnyebben ismerjük fel a problémát és találjuk meg a megoldáshoz szükséges összefüggéseket.
A válasz adódik a probléma definíciójából. Amikor a jelenlegi állapotunk és a vágyott állapot megegyeznek, akkor elértük a célunkat, megoldottnak tekinthetjük a problémát.
Foto de Liza Summer: https://www.pexels.com/es-es/foto/moda-mujer-disenador-sin-rostro-6347535/
Foto de Pixabay: https://www.pexels.com/es-es/foto/primer-plano-de-fila-325876/
Foto de Pixabay: https://www.pexels.com/es-es/foto/siete-puertas-cerradas-blancas-277593/