Ha megértjük, hogy a gondolkodásunk két rendszere hogyan működik és megismerjük a gondolkodás csapdáit, sok döntésünkben tudatosabbak lehetünk. Sőt azt is észrevehetjük, hogy milyen hatással vannak ránk a környezetből érkező ingerek. Ennek ismeretében nagyobb esélyünk van elkerülni a döntési csapdákat.
Ebben a bejegyzésben Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című könyve alapján írok a két rendszerről a gyors és lassú gondolkodás rendszeréről néhány olyan pontot, ami különösen megragadta a figyelmemet.
A gyors gondolkodási rendszer részt vesz a világ felismerésében, irányítja a figyelmet, általa az emlékezetben tárolt ismereteket erőfeszítés nélkül, akaratlanul idézzük fel.
A gyors gondolkodási rendszerünk automatikusan, gyorsan dolgozik, kevés erőfeszítéssel. A tevékenységéhez nem társul a tudatos kontroll élménye.
Mit jelent ez?
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül
A rendszer automatikusan, állandóan, kis energiafelhasználással fut, a fentiek közül nem tudjuk nem megtenni egyiket sem.
Mivel gyors gondolkodás a könnyedséget és az energiatakarékosságot tartja szem előtt, így szisztematikus hibák is bele vannak kódolva a működésébe.
És mi történik, ha a gyors gondolkodás nem jár megfelelő eredménnyel?
Ha a gyors rendszerünk nem találja a választ a kérdésre, akkor lép akcióba a lassú gondolkodásunk. Szorult helyzetben ő veszi át az irányítást, ő végzi az erőfeszítést igénylő mentális tevékenységeket. Általa élhetjük meg a választás és a koncentráció élményét.
Emellett a lassú rendszer feladata felülkerekedni az gyors rendszer késztetésén, azaz önkontrollt gyakorolni.
Az önkontroll, az akaraterő és a logikus gondolkodás egyaránt erőfeszítés korlátozott készletéből merít.
A gyors rendszerünk automatikusan fut, állandóan, kikapcsolhatatlanul, míg a lassú alapvetően energiatakarékos üzemmódban van, általában átveszi a gyors rendszer javaslatait.
Ha a gyors rendszer nem tudja a választ, akkor a lassú rendszer akcióba lép, átveszi az irányítást. Indulhat az elemzés, a hasonlítás, a meglévő tudáselemeink közötti keresgélés és a megfelelő viselkedés prezentálása (pl. nem ordítunk, ha dühösek vagyunk).
Vészhelyzet esetén mindig a gyors rendszer veszi át az irányítást.
A gyors rendszer tartja a kapcsolatot a külvilággal, az ő lehetőségeit használva dönt, és ha ez nem sikerül, akkor átveszi a helyét a lassú rendszer. A gyors rendszer felismeri az egyszerű összefüggéseket, de nem kezel egyidejűleg több különböző témát és nem kezeli a statisztikai összefüggéseket.
Mivel kevés energiával működik, ezért ahhoz nyúl, ami könnyen elérhető. Azt hiszi igaznak és ahhoz keres bizonyítékokat. Mivel az ő területe az emlékezés, ha nem emlékszünk egy állítás forrására és nem tudjuk összekapcsolni más, általunk ismert dologgal, akkor azt hisszük majd igaznak, ami éppen kéznél van. (Azaz a kognitív könnyedség logikáját fogjuk követni, vagyis azt az infót használjuk, ami a legkönnyebben elérhető. Esetenként akkor is, ha az esetleg nem igaz.)
Tehát minél jobb az asszociációs hálónk, minél több mindent tudunk a világról, annál jobban fog működni a gyors, energiatakarékos gondolkodásunk, és így nehezebben esünk bele gondolkodási/manipulációs csapdákba.
Játsszatok, gondolkozzatok, tanuljatok együtt!
Játék közben egyre több mindent ismer meg gyermeked a világról, beleértve a gondolkodási folyamatokat, eszközöket és lehetséges buktatókat is. Így egyre inkább csökkenteni tudja a gondolkodásra fordított energiát és egyre hatékonyabb lesz.
Itt és itt találsz ötleteket arra, hogy mi mindennel tudjátok fejleszteni a gondolkodási eszköztárat.
Végezetül pedig álljon itt egy vázlat a gyors és lassú gondolkodás különbségeiről. Mert a rendszerezés és a vizualizálás megkönnyíti az olvasottak eltárolását.
Collin Guernsey : https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szemely-aranyos-ules-modell-2791654/
* A gyors és lassú gondolkodási rendszerről Kahneman: A gyors és lassú gondolkodás című könyve alapján írtam.