Az eddigi legjobb megfogalmazást Lantos Mihály egyik előadásában hallottam:
A tanulás hatékony, élvezetes stratégiai játék a meglévő képességeink felhasználásával.
Kár, hogy nem én találtam ki ezt a megfogalmazást, annyira találó.
Kicsit boncolgassuk ezt az állítást, annak ellenére, hogy önmagáért beszél.
hatékony – igen, ha megfelelően csináljuk
élvezetes – a kisgyerekek nem kérdés, hogy mennyire élvezik az új dolgok tanulását, és akár felnőttként is tudunk fürödni az örömben, amikor valami újat sikerül elsajátítani. A kettő között azonban valahogy csökkenni tűnik a lelkesedés. De szerencsére ezen lehet változtatni és fent lehet tartani vagy újra lehet éleszteni a gyerekekben lévő lelkesedést.
stratégiai – mert a meglévő és az új dolgokat kell összeilleszteni úgy, hogy később fel tudjuk őket használni.
játék – IGEN!!! Ha azt nem tekintjük játéknak, hogy az új információkat kirakósként illesztjük a meglévő információk rendszerébe, akkor legyen maga a folyamat a játék.
Ez különösen könnyen megoldható nyelvtanulás esetén, illetve elsősorban általános iskolás korosztálynál szinte bármilyen tantárgynál.
Annyiban egészíteném ki a fenti definíciót, hogy nemcsak használjuk a meglévő képességeinket, hanem igény/szükség esetén újakat is fejlesztünk. Ezt hozzátéve azt lehet mondani, hogy a tanulás hatékony, élvezetes stratégiai játék a meglévő képességeink felhasználásával és (újak) fejlesztésével.
A tanulás célja új tudás szerzése és annak rögzítése a hosszú távú memóriában.
Tudásról akkor beszélhetünk, ha a kívánt információkat hosszútávon megjegyezzük és szükség esetén hozzájuk is tudunk férni.
A tudáshoz tehát a tanulás során jutunk hozzá és az emlékezeten keresztül tudjuk azt felhasználni. (Az emlékezet működéséről itt írtam.)
Ezen elgondolás alapján a tanulási folyamatot 4 fázissal írhatjuk le:
Ideális esetben végighaladunk a folyamaton, de van, mikor ez nem sikerül maradéktalanul.
Ismerős, amikor megjegyzel valamit a hangzása alapján, de nem tudod mit jelent. (El tudsz énekelni egy idegen nyelvű dalt olyan nyelven, amin nem beszélsz? Esetleg egy halandsza dalt? Ingyom-bingyom-táliber, tutáliber máliber, galambocska. )
Ugyanez a helyzet, amikor az ember gyereke bemagol valamilyen tudnivalót és utána fel is tudja mondani, le is tud vizsgázni, de használni már nem tudja, mert nem értette meg az összefüggéseket és nem sikerült rendszerbe helyezni az egészet.
A tárolás megvan, az előhívás is, de a kódolás teljesen kimaradt.
Vagy éppen ennek az ellenkezője: megérted, miről van szó, világosak az összefüggések, logikus a sorrend, azt hiszed tudod, aztán egy hét múlva kiderül, hogy mégsem. Kimaradt az ismétlés. A kódolás tökéletes, a tárolás azonban nem történt meg.
És olyan is előfordul, amikor ott van a nyelved hegyén a szó, de mégsem akar előjönni. Ismerős, amikor az előhívással van a nehézség?
Megfelelő tanulási móddal ezek az epizódok jelentős mértékben csökkenthetők.
A tanulás hatékonyságát rengeteg tényező befolyásolja. Ezekre tudsz hatással lenni, azáltal, hogy támogatod a gyermeked tanulását segítő feltételeket, és megpróbálod kiitatni a zavaró tényezőket. Helyette ezeket nem tudod megoldani, de utat tudsz neki mutatni.
A kódolás és a bevésés folyamata több tényező által befolyásolt.
A fenti elméletet így tudod gyakorlatba ültetni.
Valóban könnyebb mondani, mint megtenni.
Viszont van rá mód, hogy sikerüljön.
Alakítsatok ki egy tanulási rutint, amit aztán már „csak” betartani kell.
Eleinte nehéz lesz. De minél többször használjátok egy-egy elemét a „keretnek”, annál inkább automatizált részévé válik a tanulásnak.
Ha jelenleg csak ad hoc módon tanul gyermeked, akkor gondold végig, hogy melyik lenne a gyermeked számára a célravezető. Egy huszárvágással véget vetni a régi szokásoknak, és mától az új szokásokat bevezetni, vagy lépésről lépésre, mindig egyet-egyet bevezteni, és amikor ez már a tudattalan kompetencia része (azaz észre sem veszi gyermeked és automatikusan csinálja), akkor venni egy újat.
A megvalósítás egyik módja, hogy megfigyeled, hogy gyermekedet melyik zavaró tényező gátolja a leginkább és annak a kiiktatásával kezditek. (Ha esetleg el sem tudod képzelni, hogy a kis lépéseknek miyen hatása lehet, akkor ajánlom a Kis lépés nagy hatás c. könyvet olvasásra.)
Rengeteg anyag van fenn az interneten, ha beírod a tanulási stratégiák kulcsszót, hihetetlen sok infót lehet így összeszedni.
Ha kis gyermeked van, akkor a te (vagy egy általad megbízott személy) feladatod segíteni neki a tanulás rendszerének kialakításában. Illetve 9 éves kor felett már tanfolyamok is vannak erre. (Lehet kisebbeknek is, bár én még nem találkoztam vele). Nagyobb gyerekek már képesek egy tanfolyamon vagy könyvekből megtanulni a módszereket, sőt akár önállóan összeollózni a tippeket az internetről.
Ha tehát neked nincs kedved, türelmed, ötleted végigkísérni, hogy hogyan is lehetne változtatni, akkor a könyvek és/vagy egy tanfolyam jó megoldás lehet.
Nagyon fontos, hogy a stratégiákat ne csak megtanuljátok és kipróbáljátok, hanem legyen belőlük tudattalan kompetencia. Ez azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül használja gyermeked a stratégiákat minden egyes alkalommal, amikor valami újat szeretne tanulni. Ehhez az kell, hogy rendszeresen alkalmazza őket.
Attól, hogy elolvasunk valamit, és elméletben tudjuk, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az az információ hasznunkra is válik, ha nem alkalmazzuk.
Bizonyára tudod, hogy ha egészséges akarsz maradni, akkor az étkezéssel és a mozgással ezt tudod támogatni. És ugye azt is tudod, hogy nem az erről való tudás, hanem a tudás használata támogatja az egészséget.
Gyakorlati oldalról megközelítve a legjobb a learning by doing, azaz a cselekvés által tanulni stratégia. Akár az itt olvasottak alapján, akár egy tanfolyamon tanultakat követve egyszerűen kezdjétek el alkalmazni a legkönnyebben bevezethetőnek tűnő ötletet. És amikor úgy tűnik, hogy gyermeked számára működik a dolog, akkor az váljon szokássá.
Ha észrevétlenül vezeted be a változást, és az működőképesnek tűnik, mondd el neki, hogy pontosan mit is csináltok. Majd figyeld a reakcióját, amikor rájön, hogy akár apró kis változásokkal hogyan lehet nagyobb eredményeket elérni. (A meglévő szokások megváltozatása kemény dió, de nem lehetetlen. Erről olvashatsz Charles Duhigg: A szokás hatalma című könyvében.)
A lényeg: kezdd el kialakítani a tanulási szokásokat!
Képek forrása:
PublicDomainPictures képe a Pixabay -en.
silviarita képe a Pixabay -en.
Daniela Dimitrova képe a Pixabay -en.
* https://uni-eszterhazy.hu/hefoppalyazat/pszielmal/az_emlkezet_alapfolyamatai.html